2018. május 6., vasárnap

Vándorbölcső mozgalom Székelyföldön „A legszebb magyar ellenállás a bőséges gyermekáldás”

Nemes Gyula április 16, 2018
A Vándorbölcső mozgalom kezdetei Magyarországon az 1970-es évekig vezethetők vissza. 2012-ben csatlakozott ehhez a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom, amelynek köszönhetően 2015-től vándorbölcsők Erdélybe is érkeztek. Az Erdély-szerte azóta szórványosan működő programot a Gyarapodó Magyarság mozgalom elindítói vették kézbe, Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató és felesége irányításával. Lelkes embereknek köszönhetően azóta vándorbölcsők már a Székelyföldön és azon belül Marosszéken is ringanak. 
A Vándorbölcső program – és az ezt felkaroló mozgalmak – elindítóinak elsődleges célja a magyar népesség fogyásának visszafordítása, a gyermekvállalás buzdítása. Ezen kívül pedig szakemberek szerint a bölcső hintamozgása jótékony hatással van a kisbaba idegrendszeri és egyensúlyérzékelő fejlődésére is. Március elején Somosdon adtak át egy vándorbölcsőt a gyermeket váró Sipos családnak, akik azóta már használják is ezt. Szövérffi Melindát, a Marosi Református Egyházmegye Nőszövetségének elnökét, a bölcső átadóját és az átvevő kismamát, Sipos Katalint kérdeztük arról, hogyan kerültek kapcsolatba a mozgalommal és mit kell tudni erről.
Bölcső átadásra ünnepi istentiszteleten kerül sor
Sepsiszéki Nagy Balázs barátunk által kerültünk kapcsolatba ezzel a mozgalommal, aki néprajzkutató és családjával az Úz-völgyében, Csinódon él. Ők egy rönkkápolnát építettek a saját telkükön és indították el a Gyarapodó magyarság mozgalmat. Mi ott voltunk a kápolnaszentelésen. Idén januárban kaptuk tőlük a hírt, hogy várják a harmadik gyermekük születését, mely alkalomból ők is elindítanak itt egy vándorbölcső programot. Lehet igényelni, patrónusként megvásárolni bölcsőket, vagy már meglévőket felajánlani erre a célra. Mi is megvásároltunk február folyamán egy bölcsőt, amit márciusban adtunk át egy Nyárádmentén, Somosdon élő, gyermeket váró családnak, akik azóta már használják is. Somosdon azóta egy másik bölcső is útjára indult, és Lukafalván is felajánlottak egyet a mozgalomnak, amelyre már van is igény. További jelentkezőket várunk mind bölcsővásárlásra, mind felajánlásra gyermeket váró szülők részéről” – tudtuk meg Szövérffi Melindától.
A jelentkezést nem kötik felekezethez, de az egyházi kötődést szeretnék, ha meglenne, mert a bölcsőket minden alkalommal templomban adják át istentisztelet alkalmával, ahol áldást kapnak a szülők. Hat hónapig van egy családnál a bölcső és utána kerül egy másikhoz. A mozgalommal szeretnék a ringatás fontosságára is felhívni a figyelmet. Maros megyében a lukafalvi református lelkész vállalta fel, hogy igényeket gyűjt.
Minél több közösségben ringatódjanak magyar gyermekek bölcsőben
„A mozgalom egyik mottója, hogy a legnagyobb és legszebb magyar ellenállás a bőséges gyermekáldás, és mi tulajdonképpen azt kívánjuk, hogy minél több faluban, gyülekezetben, városi közösségekben ringatódjanak magyar gyermekek bölcsőben, és így legyen áldás népünkön, így vigyük tovább azokat a hagyományokat, azokat a keresztyén értékeket, amiket mi is kaptunk. A bölcsőre rákerül az adományozó neve a gyarapodó magyarság szimbólumával és a gyermekek nevei, akik ebben ringatódnak. Tervezzük, hogy ahogyan cseperednek a gyermekek, évente egy alkalommal találkozót szervezünk nekik Csinódon, a szülőkkel és patrónusokkal együtt, és reményeink szerint ez is az összetartozás és az egymáshoz való kötődés érzését erősítené. Ha valakinek bővebb információra lenne szüksége, vagy jelentkezni szeretne, akkor a 074 822 682-es telefonszámon felhívhat” – mondta el lapunknak a lukafalvi tiszteletes asszony.
2018. március 4-én ünnepélyes keretek közt vett át a Sipos család egy vándorbölcsőt a somosdi református templomban. Március 23-án meg is született a család második gyermeke, a kis Zengő, aki már birtokba is vette a bölcsőt. A kismamát is arra kértük beszéljen lapunknak az eseményről: „Nem sokat tudtunk a mozgalomról, minket Szövérffi Melinda tiszteletes asszony keresett meg a somosdi lelkészen keresztül. Tetszett az ajánlat, azt mondtuk, hogyha ennyi a dolgunk, hogy kapunk egy bölcsőt, és kapcsolatba kerülünk más emberekkel, akkor nagyon szívesen fogadjuk. Somosdon egy vasárnap délelőtti istentiszteleten vettük át a lukafalvi lelkészházaspártól, akik elmondták, hogy mi a mozgalom, honnan indult és mi a célja. A terv szerint hat havonta kell továbbadni ünnepélyes keretek közt. Augusztusban továbbítjuk egy baráti körünkhöz tartozó gyermeket váró házaspárnak. Mi már három hete használjuk a bölcsőt, a kislányunk neve Sipos Zengő. Jómagam Magyarországról kerültem Erdélybe, és Pécs mellett születtem, ahol Zengő egy hegy neve, amely kedvelt kirándulóhely” – tudtuk meg Sipos Katalintól.
A tervek szerint a Somosdon átadott bölcső egy Alsó Nyárádmenti bölcső lesz. Erdélyben, Székelyföldön még nagyon elején jár a mozgalom. Magyarországon pályáznak a szülők és aszerint választják ki, hogy kikhez kerül a bölcső. Itt még a baráti, ismerősi körökben próbálnak a bölcsőkre igényt tartó családokat találni a mozgalomban résztvevők.

2017. december 30., szombat

BÚÉK 2018 !

Boldog Új Évet Kívánok!
An Nou fericit! 
Neue Jahr!
Happy New Year! 
Yeni Yılınız Kutlu Olsun! 
Srećna Nova godina!
Szczęśliwego Nowego Roku! 
С Новым Годом!

2016. április 25., hétfő

Kisfilmeket díjjazott az Áldás Népesség Egyesület

A Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem adott helyett az Áldás Népesség Egyesület gála előadására, amely alkalommal a meghirdetetett kisfilmek fesztiváljának is beillett volna, hiszen igyazi majdnem profeszionális szintű pályaműveket láthatottak az egybegyültek.
A szombat délre meghirdetett kisfilmes pályázatra több pályázó is jelentkezett. Többen a saját életükből ihletődtek és igazi élethű pillanatokat örökitettek meg, amit a neves zsüri nagyon értékelt is.
Az Áldás Népesség Egyesület hagyományos eseményeire magas rangú vendégek és védnökök is jelen voltak  igy dr. Kövér László és Szász Jenő, de jelen volt Keizer Róbert a megyei tanács jelöltje is, aki a kisfiával érkezett.
Simon Csaba az egyesület elnökének az expoziciójából megtudhattuk, hogy az Áldás Népesség még milyen projekteket szeretne lebonyolitani.
Szász Jenő megdicsérte a rendezőket és a pályázókat is, kiemelve, hogy népközösségünkben a harmadik gyermek jelenléte normális kell legyen hiszen ezzel tudnánk a negatív trendet megforditani.
A többi felszólaló is a több gyermeket nevelő családokra irányitotta a figyelmet. Sajnos dr. Kövér Lázsló nem tudott jelen lenni.
Ezután következett a pályaművek értékelése. A zsüri az első helyre Marosan Csabát, míg a másodikra Major Lajost és munkatársnőjét nevezték meg! A harmadik helyre került kisfilm készitője nem jelent meg az ünnepségen.
A dijazott kisfilmek bemutatás után kötetlen beszélgetésre került sor és a svédasztal mellett a dijazottakkal lehetett csevegni.Gurka Balla Ilona
























































2016. április 21., csütörtök

Egy kis történelem

Az Áldás- Népesség Mozgalom története 2004-ben kezdődött, ötletgazdája Csép Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének volt elnöke. 1975-ben forgatta Egyetlenem című filmjét, melyben a Nagyvárad és Kolozsvár között lévő Kalotaszeg vidékének egykézését (csak egyetlen gyermek vállalását) vette górcső alá.
A XX. század magyarsága a népesedési mutatók tekintetében zuhanó pályára került. Számbeli fogyatkozásunk a Kárpát-medencében drámai méreteket öltött. Mindez arra készteti a felelősen gondolkodó magyar közéletet, az egyházakat, intézményeket, civil szervezeteket, iskolákat, tudományos műhelyeket és gazdasági szakembereket, hogy a tudományos igényű helyzetfelmérésen túl a lehető legszélesebb összefogást keresve tekintet nélkül pártállásukra olyan cselekvési programot készítsenek, mely nem csupán a fájdalmas demográfiai helyzetünkre tekint, hanem a sorvadás mélyén húzódó bajokat akarja orvosolni.
2007. február 20.-án bejegyeztettük jogi személyként a Mozgalom keretében létrejött ÁLDÁS NÉPESSÉG – BINECUVĂNTARE EGYESÜLET.
Az Egyesület stratégiai alapelve a népesedés drámai állapotának a közbeszédbe való bevitele, a családbarát életfilozófia terjesztése, a gyermekvállalás fontosságának hirdetése, a közvélemény ráirányítása eme fontos nemzeti sorskérdésre. Ezáltal a társadalmi tudat és közvélemény olyan irányba való átalakítását kívánjuk elérni, amely néhány év távlatában meghozza a pozitív demográfiai eredményt. Az eltelt közel 10 évben számos rendezvény és családtámogatási akció fűződik az Egyesület nevéhez.
Országos rendezvényeink között legjelentősebb “A Harmadik Királyfi vagy Királylány” néven meghirdetett irodalmi verseny, amit a magyarországi Demográfiai Kerekasztallal egyeztetve indítottunk útjára, és melynek legfőbb támogatója Dr. Kövér László, a Magyar Országgyűlés Elnöke.
Ami rendezvényeink presztízsét illeti, meg kell említeni, hogy azokon olyan személyiségek is részt vesznek, mint a Kossuth-díjas Kallós Zoltán, Böjte Csaba atya, a dévai Szent Ferenc alapítvány vezetője, egyházi főemberek, Magyarország kolozsvári főkonzulja, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, valamint a hazai közélet számos kiválósága.
Mozgalmunk és szervezetünk minden hazafias érzelmű személyt és szervezetet megszólít. Tevékenységünk egyre jobban terjed el a közbeszédben és kezd köztudatformáló tényezővé válni, elsősorban a gyermekvállalásról és a családról alkotott nézetek tekintetében. .
A mozgalom elindítója, lelkes szervezője Csép Sándor elhalálozása után közeli munkatársai, barátai, akik eddig is „önkéntes szolgálattevőkként” valamennyi vetélkedő megszervezésénél jelen voltak, úgy döntöttek, hogy folytatni próbálják a megkezdett utat és tovább viszik az Egyesület jó hírnevét.

Az inaktelki Tájház felújítása I. ütem (2014)
Az épület, ami az inaktelki Tájháznak ad otthont 1914-ben épült, azaz több mint 100 éves fennállása óta látott már szebb napokat is. Annak érdekében, hogy az épületben berendezett két szobának a bútorai és berendezései ne sérüljenek és továbbra is látogathatók legyenek elengedhetetlen volt az épület fedelének a felújítása, ugyanis több cserép is hiányzott, több tartógegenda tönkrement az évtizedek során és az épület homlokzata és annak díszítőelemei egy kivételével mind elkorhadtak.
Az egyesület fontosnak tartja az épület felújítását és eredeti állapotának a megőrzését, mivel célunk, hogy a kalotaszegi hagyományokat megőrizzük a jövő nemzedéke számára. Elsődleges célunk az ingatlanon található Tájház épületének a felújítása volt, de a csűrt, az ólt, a sütőkemencét, valamint a telket körülvevő kerítést is eredeti állapotába, az inaktelki hagyományoknak és motívumrendszernek megfelelően kívánjuk felújítani, visszaállítani.
Az épület alapzata az évek során megereszkedett, homlokzatában a fa elkorhadt, több tartógerenda is elkorhadt, a konyha beázott, és a beázás következtében a hátsó fal is elkezdett omladozni, így első lépéskent ezeket szerettük volna helyreállítani
A javítások illetve felújítások első lépéseként a 100 éves épület fedelét sikerült 2014 végére felújítani a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) valamint a Communitas Alapítvány támogatásából, de annak, érdekében, hogy az épületet eredeti állapotába lehessen visszaállítani még hosszú és költséges út vezet, éppen ezért folyamatosan új partnereket és támogatókat keresünk.


Az inaktelki Tájház felújítása II. ütem (2015)
Az épület, ami az inaktelki Tájháznak ad otthont 1914-ben épült, azaz több mint 100 éves fennállása óta látott már szebb napokat is. Annak érdekében, hogy az épületben berendezett két szobának a bútorai és berendezései ne sérüljenek és továbbra is látogathatók legyenek elengedhetetlen volt az épület fedelének a felújítása, ugyanis több cserép is hiányzott, több tartógegenda tönkrement az évtizedek során és az épület homlokzata és annak díszítőelemei egy kivételével mind elkorhadtak.
Az egyesület fontosnak tartja az épület felújítását és eredeti állapotának a megőrzését, mivel célunk, hogy a kalotaszegi hagyományokat megőrizzük a jövő nemzedéke számára. Elsődleges célunk az ingatlanon található Tájház épületének a felújítása volt, de a csűrt, az ólt, a sütőkemencét, valamint a telket körülvevő kerítést is eredeti állapotába, az inaktelki hagyományoknak és motívumrendszernek megfelelően kívánjuk felújítani, visszaállítani.
Az épület alapzata az évek során megereszkedett, homlokzatában a fa elkorhadt, több tartógerenda is elkorhadt, a konyha beázott, és a beázás következtében a hátsó fal is elkezdett omladozni, így első lépéskent ezeket szerettük volna helyreállítani
A javítások illetve felújítások első lépéseként a 100 éves épület fedelét sikerült 2014 végére felújítani a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. (BGA) valamint a Communitas Alapítvány támogatásából, de annak, érdekében, hogy az épületet eredeti állapotába lehessen visszaállítani még hosszú és költséges út vezet, éppen ezért folyamatosan új partnereket és támogatókat keresünk.

Meghívó