Kiosztották az irodalmi pályázat díjait
Nagyszabású gálaműsor keretében adták át a Harmadik királyfi vagy királylány címmel a IX–XII. osztályos diákok számára meghirdetett irodalmi verseny díjait március 13-án, vasárnap délután az Egyetemiek Háza nagytermében. Az Áldás-Népesség Társaság és az Erdélyi Magyar Ifjak által meghirdetett pályázat rendezvénye szinte teltházat vonzott, ezt valószínűleg nem csak a rangos fővédnökök – Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke és Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke –, hanem a sokszínű program is eredményezte, utóbbi gazdagsága azonban végül is csorbát szenvedett, amennyiben a csíkszeredai Role zenekar koncertje sajnálatos módon elmaradt.
Némi kárpótlást ezért nyújtott ugyan a program több része, amely Kolozsvár és Kalotaszeg kulturális életéből kínált ízelítőt. A néptáncot a széki Szalmakalap és a türei Gyöngyvirág együttes képviselte, ezek színpompás viselete csakúgy elbűvölte a közönséget, mint virtuóz tánclépéseik. A Református Kollégium méltán elismert kórusa Székely Árpád karnagy-igazgató irányításával ezúttal is tudása legjavát hozta, a kb. 15. századra datált első magyar Himnusz (Boldogasszony anyánk), a régi Székely himnuszés a Szózatelőadásával. A magyar költészet legszebb, gyermekekről szóló verseinek csokrát Albert Júlia, Rekita Rozália és Jancsó Miklós színművészek tolmácsolták, míg a zene világába Kele Brigitta, Fülöp Márton és Incze G. Katalin, a magyar opera művészei kalauzolták el a közönséget virágének, operett- és musicalrészlet előadásával. Mindezeket Csép Sándor, az Áldás-Népesség Társaság elnöke ismertette házigazdaként, köszöntve a magas rangú vendégeket. Elmondta: nemzeti sorskérdésünk legégetőbb problémáját járja körül ez az irodalmi verseny, amelynek ötletgazdája Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, aki évekkel ezelőtt már felvetette a harmadik testvér fontosságának gondolatát. Néhány aggasztó statisztikai adat is elhangzott a beszédek során, Csép Sándor többek között az emelte ki: napjainkban Magyarországon évente mintegy 30-40 ezerrel, azaz egy átlagos kisváros lakosságával lesz kevesebb ember. Ehhez csatlakozott ünnepi beszédében Tőkés László, kijelentve: az utóbbi 20-30 évben egymillióra becsülhető a magyarság lélekszámfogyása a Kárpát-medencében, ez felülmúlja a második világháborús veszteségeket. Másutt sem sokkal kedvezőbb a helyzet: Tőkés szerint az európai népek közül sokan hamarosan saját országukban kerülhetnek kisebbségbe. – Királyfiakra és királylányokra van szükségünk, akikre a bajban számíthatunk, hiszen fel kell tartóztatnunk a demográfiai katasztrófát, a természetesnek nevezett fogyatkozást, ehhez pedig kormányprogramra és nemzeti tervre is szükségünk van – szögezte le a politikus, aki ezúttal sem tagadta meg lelkipásztori mivoltát, hiszen beszédét a 127. zsoltár szavaival kezdte: „Ímé, az Úrnak öröksége, a fiak. Az anyaméh gyümölcse: jutalom.”
A riasztó adatok nem hiányoztak Kövér László gondolataiból sem. Elmondta: ha nem tudunk rövid időn belül változtatni a demográfiai problémán, 50 év múlva Magyarország lélekszáma mintegy 7-8 milliónyira becsülhető, ennek több mint fele pedig 50 év fölötti lesz. A politikus felhívta a figyelmet az értelmiség és az egyén felelősségvállalásának fontosságára is. – Családon belül kell az isteni rendet megteremteni, elsőként ezért vagyunk felelősek. Akinek ez sikerült, az alkalmas arra, hogy tágabb közösséget vezessen, de gondoljon arra, hogy mintaadóként szolgál, akinél megnézik: vizet prédikál és bort iszik-e – figyelmeztetett a Magyar Országgyűlés elnöke. Hozzátette: Magyarország új alaptörvényében kitüntetett szerepe lesz a házasságnak, a családnak, a gyermekeknek, és segítséget, támogatást nyújtanak minden olyan szervezetnek, amely részt vállal ebben a munkában.
A pályázatra Erdély minden részéből beérkezett összesen 206 munkát rangos zsűri bírálta el: Csávossy György író, Egyed Emese költő, Zsigmond Emese, a Napsugár és a Szivárvány gyermeklapok főszerkesztője, Sántha Attila költő és Józsa Miklós magyartanár. A zsűri elnöke, Csávossy György betegség miatt nem lehetett jelen, értékelő szavait így Jancsó Miklós színművész tolmácsolta. Az író meleg szavakkal méltatta a pályamunkák magas művészi színvonalát és az erdélyi magyar irodalomoktatás minőségét. – Ilyen dolgozatok után jogunk van reménykedni – üzente Csávossy György. A különdíjasokat Soós Sándor, az EMI elnöke sorolta fel, kijelentve, hogy az összes díjazottat vendégül látják az idei EMI-táborban. A három díjat az EMI három tagja, Nyeste Tünde, Hosszú Tünde és Szakács Júlia adta át. Harmadik helyet érdemelt Ökrös Hegyi Tünde (Nagyvárad) pályamunkája, másodikat László Beáta Lídia (Marosvásárhely) írása, az első helyet pedig Csatári Dóra (Kolozsvár) vallhatja magáénak. A szervezők reményei szerint a legjobb pályamunkákat hamarosan kötet formájában is az olvasók rendelkezésére bocsátják, ugyanakkor a jövőben, a nagy népszerűségre való tekintettel szeretnék meghirdetni ugyanezt a pályázatot ezúttal általános iskolások, majd elemisták és óvodások számára is. SÁNDOR BOGLÁRKA ÁGNES Szabadság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése